Header Ads

"Az új lány" - Interjú Renee Younggal

A WWE első állandó női kommentátora eddigi legnagyobb megmérettetésére készül a Hell in a Cell PPV-n. A Newsweeknek adott interjújában Renee részletesen beszélt a kinevezéséről, az adásokra való felkészülésről, a kommentátori munka nehézségeiről, illetve arról, hogy kik segítenek neki a legtöbbet. (Gyakorló kommentátorként mély együttérzéssel olvastam és fordítottam sorait, a szerk.)
 
 

- Már több nap eltelt a nagy bejelentés óta, sikerült feldolgoznod magadban, hogy teljes idejű kommentátor vagy?
- Hullámokban tör rám ez az érzés. Elolvasok egy jó cikket, vagy visszagondolok a hét eseményeire, és olyankor úgy rámtör, hogy "te jó ég, ez tényleg megtörtént!" Ez a lehetőség olyan, mint egy álom. Nagyon régóta vártam már erre, és most végre bekövetkezett.

Rendkívül izgatott vagyok miatta. Lassan kezdem felfogni, hogy mi is történt, de közben már a vasárnapi Hell in a Cellre készülök. Egyre csak az jár a fejemben, hogy mennyire más lesz egy PPV-t közvetíteni, mint egy Monday Night RAW-t. Ez mind új terep számomra, és az agyam szinte túlcsordul tőle.

- Ha már Hell in a Cell, miben különbözik egy PPV-re való felkészülés a heti adásoktól?
- Erről már a múlt héten is beszélgettem Michael Cole-lal. Még mindig csak tanulom azt, hogyan kell felkészülni a kommentálásra, ellentétben például az előműsoros panelekkel, ami már a kisujjamban van. A kommentálás nagyon más, mert egyfelől csomó információval készülünk a birkózókról és az elmesélni kívánt sztorikról, másfelől viszont reagálni is szeretnék arra, amit látok. Egyelőre nem tudtam művészi szintre fejleszteni a felkészülésemet.

Amikor megemlítettem ezt Cole-nak, azt javasolta, hogy nézzek régi Hell in a Cell meccseket, vagy régi PPV-ket, és figyeljem meg, hogy miben más a kommentár, miben különböznek az ottani megnyilvánulásaink.

Vic Joseph (a 205 Live kommentátora, a szerk.) is rengeteget segített. Ő egy igazi birkónerd, kommentátorként is az, és kiváló meglátásai vannak olyanokról, hogy mire összpontosítsunk a bevonulások alatt, vagy milyen történeteket mesélhetünk el a PPV meccsek közben. Igazán remek dolgokat mondott.

- Segít valamelyest, hogy már korábban is dolgoztál kommentátorként?
- A korábbi tapasztalataimat nem lehet összehasonlítani a mostaniakkal. Amikor NXT-t közvetítettem, még nem álltam készen rá. De ez is úgy működik, mint bármi más: adódik egy lehetőség, és mindent megteszel azért, hogy élni tudj vele. A kommentátori szerep rengeteg munkával jár. Megemelem a kalapom Cole, Corey Graves, Byron Saxton, Tom Phillips, és mindenki más előtt, aki ezt csinálja, vagy valaha is csinálta, mert csomó mindenre oda kell figyelni.

Talán az segített sokat, hogy évek óta én vagyok a szakértői panelek műsorvezetője. Már sokkal magabiztosabb vagyok, és sokkal jobban kiismerem magam a szerepemben. Tudom, hogyan beszélhetek úgy a termékről és az általunk gyártott tartalomról, hogy a közönségünk is élvezze. Vagy bárki, aki a cégünknél dolgozik.

Személyes szinten is a pályafutásom egy új szakaszába érkeztem. Immár otthonosan mozgok a WWE-ben, holott még mindig csak próbálom megvetni a lábam, és kialakítani az önálló látásmódomat. A panelekkel végzett munkám, a színfalak mögött töltött idő és a szupersztárokkal kialakított kapcsolatom mind segítettek abban, hogy újból lehetőséget kapjak a kommentálásra.

- Idén a Mae Young Classicot is te kommentáltad. Mit gondolsz, lehetséges, hogy az volt a próbaidőd a kinevezésed előtt?
- A Mae Young Classicot egy héttel azelőtt vettük fel, hogy először helyettesítettem Jonathan Coachmant a RAW kommentátori asztala mögött. Azt tudni kell róla, hogy harminckét meccset közvetítettünk két nap alatt, ami olyan volt, mint egy kiképzőtábor. Beth Phoenix és én alaposan felkészültünk rá, és valószínűleg túlgondoltunk mindent, de az, hogy együtt dolgozhattunk Cole-lal, és hallhatta, hogyan reagálunk dolgokra, nagyban megkönnyíthette a dolgát, amikor beültem mellé a RAW-n.

De minden nap egy újabb próbatétel. Csak annyira vagyunk jók, mint az utolsó dolog, amit letettünk az asztalra. Nagyon örülök ennek a lehetőségnek, és eddig még nem történt katasztrófa, szóval próbálom meglovagolni a szerencsémet. (nevet)

- Mi volt a legklasszabb reakció, amit az első állandó női kommentátorként kaptál?
- El sem tudom hinni, hogy mennyi támogatást kaptam, a családomtól, a kollégáimtól és a közönségtől egyaránt. Mindenki nagyon kedves volt. Persze, mindig lesznek olyanok, akiknek más a véleményük, de remélem, hogy idővel be tudom bizonyítani nekik, hogy tévedtek.

JBL-től rengeteg jó tanácsot kaptam. Azt mondta, hogy kerüljem a közösségi médiát, csak magamra összpontosítsak, és mindig figyeljek oda Cole-ra, Vince-re és Kevin Dunnra. Rajta kívül még olyanok is írtak nekem, mint Booker T. Egészen elképesztő, hogy most azoktól az emberektől kapok aranyat érő tanácsokat, akiken felnőttem. Döbbenet!

- Milyen érzés a női evolúció részének lenni a WWE-ben?
- Amikor munkába álltam a cégnél, el sem tudtam képzelni, hogy idáig jutunk. Én mindig is többre törekedtem, mert többet akarok tenni, és minél többet akarok tanulni. Izgatottá tesz, hogy lehetőségem van büszkévé tenni az embereket a munkámmal, és felnőhetek a nagyközönség és önmagam elvárásaihoz is.

Miközben a háttérből figyeltem a női evolúciót, mindig is részese akartam lenni. Kerestem rá a lehetőséget, és most nagy megtiszteltetés, hogy ebben a szerepkörben arra használhatom a hangomat, hogy megmutassam: a WWE berkein belül semmi sem elérhetetlen a nők számára. Rengeteg ajtó nyílik meg előttünk. Hétfő esténként ott ülök az asztalnál, és ha egy kislány lát engem a tévében, érezheti azt, hogy ő is ezt akarja csinálni, amikor felnő, akár a WWE-ben, az NFL-ben vagy az MLB-ben. A nőknek immár számos lehetősége van arra, hogy a sportban vagy a riporteri szakmában dolgozzanak, mint előadók. Én pedig örülök, hogy része lehetek ennek.

- Októberben érkezik a csak női birkózókat felvonultató Evolution PPV. Azt is te fogod közvetíteni?
- Annyi biztos, hogy ott leszek! Most, hogy bejelentettünk olyan mérkőzéseket, mint a Mickie vs. Lita, vagy az Alexa vs. Trish, minden vágyam, hogy én közvetítsem ezeket. A következő hetek során biztosan eldől, hogy pontosan mi lesz a szerepem.

- El tudnád képzelni, hogy vezető kommentátor légy?
- (nevet) Nem hinném. Vicces, mert ezt már sokan megkérdezték tőlem, már azelőtt is, hogy kineveztek kommentátornak. Javasolták nekem a play-by-play-t, de szerintem arra képtelen lennék.

Michael Cole olyan gördülékenyen teszi a dolgát, hogy élvezet mellette ülni, és figyelni őt. Mindent kategóriákra oszt az agyában, és a legkisebb részlet is a kisujjában van. Ez nagyon tetszik. A PPV-k előműsorán végzett munkám hasonlított a play-by-play-re, mert műsorvezetőként nekem kellett felvezetnem, majd lezárnom a szegmenseket, illetve felkonferálni a grafikákat és a videóbejátszásokat. Ez már ismerős terep, de nem hiszem, hogy az én asztalom lenne behívni a fujiwara armbarokat. Inkább megmaradnék a color kommentátori szerepben.

De majd meglátjuk! Azt sem gondoltam volna, hogy egy nap RAW-t fogok közvetíteni, szóval ki tudja?

- Mi a legfontosabb dolog, amit kommentálás közben megtanultál?
- Az volt a legnagyobb élményem, amikor Undertaker visszatért. Csak kapkodtam a fejem. Ha valaki járt már olyan eseményen, ahol ő is ott volt, hallotta Undertaker gongját, és látta, ahogy megjelenik a füstfelhőben, az tudja, hogy mennyire hihetetlen! A legfontosabb dolog, amit megtanultam, az volt, hogyan ne zuhanjak teljes eksztázisba, amikor a kommentátorasztal mögül szemlélem ezt.

Végig a monitort néztem, pedig annyira közel voltam Undertakerhez, amikor bevonult, mint ahogy előtte Shawn Michaelshöz is. Az járt a fejemben, hogy "te jó ég, ezek tényleg itt vannak, és tényleg beszélni fogok róluk". Ez egészen valószerűtlen élmény volt.

- Sokan dicsértek amiatt, hogy remek összhang van közted és Cole meg Graves között. Ez hogyan alakult ki?
- Corey Graves az egyik legjobb barátom az egész világon. Azóta barátok vagyunk, hogy először találkoztunk az NXT-ben. Közösen jártuk be ezt az utat, miután be kellett fejeznie a birkózást, és csatlakozott hozzám a panelekben. Jól emlékszem arra a napra, amikor elmondta nekem, hogy többé nem léphet ringbe, és mostantól kollégák leszünk. Érzelmekkel teli pillanat volt számára, mint ahogy mindenkinek az, ha fel kell hagynia a szenvedélyével. Azóta is jó barátok vagyunk.

Ami Michael Cole-t illeti, tudni kell, hogy amikor megérkeztem a WWE-be, az első naptól fogva vele és JBL-lel utaztam. Ők vezettek be engem a WWE világába. Tőlük tanultam meg mindent a cégen belüli életről és az állandó utazásról. Cole kezdettől fogva kiállt mellettem, és lobbizott értem. Most pedig megoszthatom ezeket a pillanatokat vele és Graves-szel, ami a világot jelenti nekem, és egyben kényelmes érzés. Jól megértjük egymást, ismerjük egymás észjárását, tudjuk, hogy mivel lehet megnevettetni vagy felbosszantani a másikat, ami fontos ahhoz, hogy a megfelelő párbeszédek alakuljanak ki a mikrofon mögött. Nagyon kíváncsi vagyunk, hová tudunk még fejlődni. Eddig csak háromszor dolgoztunk együtt, még ki kell alakítanunk a ritmusunkat. Nekem ez idegen terep, ezért most erőteljesen próbálok támaszkodni Cole-ra és Gravesre, hogy ne szúrjak el semmit. De ha átesünk a kezdeti nehézségeken, egy egészen új fejezet kezdődik majd!

- Ha teljesen szabadon választhatnál magadnak kommentátortársat, akár a múltból vagy a jelenből, kivel dolgoznál együtt?
- Hűha, jó kérdés! Imádnék együtt közvetíteni JBL-lel. Elképesztően okos ember, és mindent tud a WWE-ről. És persze, ha lenne rá lehetőségem, szívesen dolgoznék a régi nagyokkal, mint Bobby Heenan vagy Gorilla Monsoon. Csodálatos lenne mellettük ülni, és tanulni tőlük.

Az eredeti interjút Phillipp Martinez készítette a Newsweek.com számára. Megjelentés dátuma: szeptember 14.      

Nincsenek megjegyzések

Üzemeltető: Blogger.