WWE Teljesítményindex (1. rész)

A WWE pankrátorainál soha nem áll meg a verkli. Most, hogy túlvagyunk a naptári év felén, érdemes lehet megvizsgálni, hogy mely birkózók tudtak előrelépni az elmúlt év vége felé mutatott teljesítményükhöz, vagy az akkor betöltött státuszukhoz képest; kik azok, akik egy helyben topognak, és kik számára lehetett visszalépés az elmúlt fél év. Első lépésben a RAW szereplőit vesszük górcső alá.

---

Megjegyzés: ezt a "teljesítményindexet" leginkább negyedéves léptékben érdemes számolni, így elképzelhető, hogy bizonyos esetekben erősebben fogom súlyozni azt, hogy milyen irányt vettek a dolgok az elmúlt három hónapban, de természetesen nem feledkezem meg a WrestleMania-szezonról sem, hiszen mégis az az év fénypontja.

ELŐRELÉPTEK (+1)

Alexa Bliss: Little Miss Blissnek már tavaly is kitűnő éve volt, és ha netán azt hittük volna, hogy ezt már nem lehet fokozni: dehogynem! Ráadásul minden fronton, karakter és meccsek terén is. Zseniális promói, a Niával - és lassan Rousey-val - folytatott viszályai, ízig-vérig heel győzelmei a chamberben és az MITB-meccsben... Lexa jelenleg a női mezőny megkoronázott királynője, és e pillanatban Ronda tökéletes heel ellenpólusa, ami óriási dicséret az ő előmenetelének!

Bo Dallas: Ez a jóember jobberből tag team bajnok lett. Kell még mondani valamit? A B-Team nem egy rossz formáció, legalábbis arra a célra, amire szánják, bár a tag mezőnyt nem erősíti a regnálásuk. Bo-ról az NXT óta tudjuk, hogy jó előadó, most a versenyképességét is bizonyíthatja.

Bobby Lashley: A Mania után debütált, aztán három hónapig nem csinált semmit. Az elmúlt néhány hétben viszont sikerült megvillantania a tudását, és ez remek hír az előmenetele szempontjából is. 

Curtis Axel: Lásd a Dallashoz írottakat, azzal a különbséggel, hogy az Ax-Man korábban már megmérettetett bajnokként, nem túl nagy sikerrel. Itt az újabb lehetőség, és most legalább komfortosnak tűnik a szerepében. 

Dolph Ziggler: Lentebb többen is vannak, akiknek a RAW-ra draftolás negatív fordulatot hozott, de nem úgy a Show-Offnak. Nem mintha hirtelen drámai változások történtek volna vele, de Drew-val közösen fogyaszthatóbb köntösbe került (az HBK-Diesel páros formula sokkal jobb, mintha egyénileg majmolná Michaelst), és bár már máskor is volt középkategóriás bajnok, hirtelen nem tűnik úgy, mintha csak epizódszereplője lenne a műsornak. 

Drew McIntyre: Lassan és magabiztosan lépeget, pillanatnyilag jó helyen van, nála a fő rosterre kerülés nem okozott törést. NXT bajnokként megvillantotta, mennyit fejlődött, megvan benne a kinézet, a sötét karizma és a teljesítmény, a kommentátorok már a jövő bajnokaként emlegetik. Legyen úgy! (De a zenéjét miért kellett lecserélni???)

Elias: Rutinos podcast hallgatók már tudják, hogy belőlem semmit nem vált ki, amit csinál, de az overségét nem lehetett elvitatni. Különös fekete bárányból az egyik legértékesebb entertainer arc lett a rosteren; ha valakinek negyedórán át egy magánszámmal kell szórakoztatnia a közönséget, mert lyuk tátong az adásban, őt küldjük ki. Fene se tudja hogyan, de befutott! 

Ember Moon: Sokat gondolkodtam, hová tegyem Embert, hiszen a fő rosteren eddig nem váltotta meg a világot, de a pozitívumok végül legyőzték a negatívumokat. A Bayley és Asuka utáni NXT női arca lett, az évet kiváló feuddal indította Baszler ellen, jól szerepelt a női Rumble-ben, aztán Mania után felkerült a nagyokhoz, ahol - még - nem rontották el. Szóval kis pirospont. Szintén díjazom, hogy jobb, komplexebb előadó lett.

Finn Bálor: Talán ez is furcsának hathat részemről, hiszen olyan kiemelkedő eredményt a Bálor Club arca sem tud felmutatni, azonban számára érzésem szerint arról szól ez az év, hogy abszolút megszilárdítsa a helyét. Finn démonmentesítve is ezt teszi, a Rumble-ben az új arcok egyik top képviselője volt, értékes helyet kapott a Manián, és azóta is megbízhatóan teljesít upper midcardban. Ebből már aligha robbantják ki őt. 

Nia Jax: Nia teljesítménye kellemes meglepetés, hiszen legtöbb társához képest rutintalanul kellett berobbannia, de él a lehetőségeivel. Hamar otthonosan mozgott a női mezőny tetején, jól váltogat a szerepek között, és képes kihasználni az attrakció státuszát. Az Alexa elleni küzdelmeiben is impresszív volt, Rousey ellen, ring generalként pedig még inkább. Kiváló a fejlődési görbéje, szóval így tovább!  

Seth Rollins: Rollins igazából már a sérülése óta nem találta a formáját, és tavaly végig az volt az ember benyomása, hogy hiányzik belőle valami. Ha úgy is volt, idén megtalálta. Régen látott önbizalommal, nagy kedvvel és teherbírással veti bele magát a munkájába, sorra teszi le az asztalra a jó meccseket, és látszólag abszolút készen áll arra, hogy újból topjátékos legyen. Idén talán eddig ő a RAW MVP-je. 

Ronda Rousey: Amikor a WWE idei sztárigazolása, a korábbi UFC bajnok megérkezett, sokan kétkedve vagy fanyalogva fogadták őt, azonban Rousey eddig nem csupán cáfolatot ad a félelmekre, hanem a legvadabb várakozásokat is felülmúlja a teljesítményével. Bár színészi téren egybites, de gyorsan tanul, elhivatott és elképesztő aurát hoz magával, a dolog atlétikai részét és a sellinget is villámgyorsan elsajátítja. A Mania-meccsét még lehetett a rutinos társak számlájára írni, a Nia elleni övmeccset már nem. Rousey megérkezett, és ha ilyen ütemben fejlődik, szédítő belegondolni, hogy akár csak egy páréves pályafutás leforgása alatt is mit érhet el.

Titus O'Neil: Ne vicceljünk, gyerekek! Azzal a szaúdi orrabukással beírta magát a történelembe, és ez több, mint amit az eddigi pályafutása alapján elmondhatott magáról. :)  

STAGNÁLTAK (-)

Authors of Pain: Miután az NXT-ben kimerítették a lehetőségeiket, sikerült felkerülniük a fő rosterre, ahol ejtették Paul Elleringet (kár), ellenben megtanultak beszélni. A RAW-n sajnos más célokra használják a tag mezőnyt, így nehéz lesz érvényesülni. Érdemi programjuk még nem volt, de a random meccseiket megnyerik.

Braun Strowman: Számára idáig az év jó híre, hogy sikerült sokoldalúbbá válnia előadóként, ebben a Mania és a Mixed Match Challenge is sokat segített neki. Ugyanakkor a várt nagy ugrás eddig nem következett be, hiába a mondvacsinált Greatest Royal Rumble győzelem, majd a - számára furcsa - Money in the Bank siker, és bár még mindig nagyon népszerű, érzésem szerint a közönség kezd belefáradni abba, hogy sok körülötte a töltelék.

Curt Hawkins: Ugyanazt csinálja, mint eddig. És ugyanazt is fogja. Nincs ezzel gond.

Dana Brooke: Szintén nem változott sokat. Bár újabban néha birkózik is.

Goldust: Ő is teszi azt, amit eddig. A Mixed Match Challenge-ben imádtam!

Heath Slater: Olyan céltudatosan tartja a sebességét, mintha tempomattal menne végig a pályafutásán. Ezer éve itt van, jó neki.

Kevin Owens: A fura feudok embere. Rétestészta módjára nyúló viszály Shane-nel, se veled-se nélküled barátság Samivel (kellene nekik egy dupla randi Sashával és Bayley-vel), most pedig éppen céltalan keringő Braunnal. KO számára eddig Jericho volt a csúcs, és bár az elmúlt év második felében és most is prominens szerepeket kap, azt a szintet nem tudta újra megközelíteni.

Matt Hardy: Csapattársával ellentétben őt ide rangsorolom, méghozzá azért, mert ő tavalyhoz képest jobban áll valamelyest, a kilátásai viszont kevésbé. A Broken Univerzum megvillantása és a tag team regnálás jobb a tavalyi stagnálástól, viszont az is látszik belőle, hogy a WWE tudja, de nem igazán akarja futtatni ezt a vonalat, enélkül pedig ő bizony a szürke, öreg Matt.

Mickie James: Visszakerült Alexa mellé, ahol kb. ugyanazt csinálja, mint korábban, de azt nagy rutinnal és sallangmentesen. Nem rossz szerep neki.

Mike Kanellis: Ugyanolyan jobber, mint tavaly, persze egy gonosz szerelmes gimmick hová is tartana a párja nélkül? Mondjuk ha rosszmájúan közelítem meg, Maria friss anyasága garantálja neki a melót. És legyőzni látszik a függőségét, ez szintén mellette szól, és ez jó.

Mojo Rawley: Már az SD-n sem tartott sehová, és most a RAW-n sem, de legalább mindkét branden kapott egy-két értelmezhető meccset. Közben ejtette a spannolt gimmicket, amivel semmivel sem lett több direkciója. És eddig még Gronk számára sem tudott kapudrog lenni a WWE-be.  

Natalya: Fellángolásokat mutat, időnként jó pozícióba kerül, mint most Rondával (bár a bajnoki címekhez a tavalyi rövid regnálását leszámítva nem sok köze van), de nem húzónév, inkább a megbízható zongoracipelő a női mezőnyben. Ő a rangidős tyúkanyó, és a fentebb említett Mickie-hez hasonlóan jó helyen van.

No Way José: Ha figyelembe veszem, hogy már egy ideje az NXT-ben sem csinált semmit, és most a RAW-n sem csinál semmit (a Main Eventen nagy ritkán igen), de mivel ez a fő roster, itt több pénzért csinálja a semmit, valahol előrelépett. Valahol meg nem. 

Revival: Összeszedtek nemrég egy fluke győzelmet Reigns és Lashley felett, és végre mindketten egészségesek, de ahogy fentebb is írtam, a tag mezőny a fő rosteren alapvetően nem a tag birkózásra van kitalálva, így a jó képességű Dawson-Wilder páros továbbra is csendesen lavíroz, érdemi direkció nélkül.

Riott Squad: Tehettem volna őket eggyel lejjebb, mert a RAW-n eddig elképesztően szürkék (a bandavezér Ruby sérülése nyilván nem segít a helyzeten), az SD-n komolyabb benyomást tudtak tenni, de Liv Morgan pl. tipikusan az az ember, akiről megesküdtünk volna, hogy soha nem jut ki az NXT-ből. Logan a maga módján egyedi, bár rutintalan. Nem süllyedtek el, de kérdés, mennyire tudják megvetni a lábukat.

Roman Reigns: Az év egészét tekintve a Big Dog nem nyújt rossz teljesítményt, de a Lesnarral folytatott dolgok és az előmenetele körüli huzavona eléggé lehúzzák az összképet. Tavaly sokkal inkább egyben volt, többször villanthatta meg az erősségeit, az idei egyelőre hullámzónak tűnik, bár összességében magasan van. Az év második felében javíthat.

Sasha Banks: Elképesztően nagy a kísértés, hogy Sasha nevét vastag betűkkel írjam be a visszalépős rovatba, mert ahhoz az ígérethez képest, amivel a női forradalmat kezdte, jelenleg nulla, ahol tart. Ami mégis visszatart ettől, az az, hogy 2017 második fele sem volt a legfényesebb számára, és az idén mégiscsak fel tud mutatni egy maratoni rekordszereplést (55 perc) a női Rumble-ben, egy finálét az első női Chamberben, és Bayley-vel ellentétben ő "csak" a Mania fő cardját hagyta ki, az MITB-t például nem. Tény, hogy nem az erősségeire építenek (ahogy Bayley-nek sem), de meg kell tanulnia sz*rból várat építeni, különben még sokáig olyan sztorik várhatnak rá, mint az aktuális. A mezőny ugyanis elmegy mellette. 

VISSZALÉPTEK (-1)

Apollo Crews: Az év első hónapjában még tag team övért birkózhatott, azóta viszont folytatja, amit azelőtt csinált: a semmit. Számára ez azért visszalépés, mert minél tovább stagnál, annál kisebb az esélye, hogy valaha is kitörjön a szerepéből, pedig még nagyon fiatal. Túl korán emelték ki az NXT-ből, és ez egy komolyabb karrierbe kerülhetett.

Ascension: A Fashion Files komédia-gimmickjétől megszabadulva jelenleg két nettó nagydarab jobberről beszélünk. Nem is nagyon néz ki nekik más. 

Baron Corbin: A "Constable" a majdani nagy push várományosa, ami soha nem akar eljönni. Hát, nem is a jelenlegi szerepében fog, mert jelenleg egy kevésbé vicces Corporate Kane. A potenciál még mindig ott van, a fejlődési görbe viszont nincs. De legalább kinevezték rendőrré.

Bayley: A női Rumble és a szekvencia Trish Stratusszal biztos álomszerű pillanatok, de egyénileg nézve Bayley idei éve egyelőre inkább rémálomszerű. Szürke tag meccsek, egyre inkább ellene forduló közönség, barátok közt szappanopera Sashával, és amikor már úgy tűnik, hogy végre csinál valamit, kiderül, hogy mégsem. Ennél csak jobb jöhet. 

Bobby Roode: A RAW-ra való ugrás összességében nem tett jót a pályafutásának, elveszik a mezőnyben, az SD stílusa jobban feküdt neki. Az év első harmadában még a US öv körül feudolt, de a reakciói egyre jobban hűltek, és a RAW-n csak rosszabb lett a helyzet. Érthetetlen számomra, hogy miért generic babyface Roode-ot kaptunk markáns heel Roode helyett, csak mert van egy menő zenéje. 

Bray Wyatt: A Világok Falója akár jól is kijöhetett volna a "Woken" Matt Hardyval folytatott Ultimate Deletionből, hiszen a karakterére igencsak ráfért a frissítés. Azonban egy szürke és eseménytelen tag team regnálás, majd a B-Team elleni bukás nem ez a kategória; Bray talán még sosem tűnt ennyire jelentéktelennek, mint most.  

Brock Lesnar: A Beast minden kritika ellenére rendkívül erős évet zárt tavaly, ám az idei évben nem hozta ugyanazt a formát ritka megjelenései alkalmával (ez persze nem biztos, hogy csak az ő hibája), és a magával hozott draw-faktora is kezd eltünedezni. Úgy tűnik, a közönség végül csak ellene fordult (ami annyiban sikerként könyvelhető el, hogy a WWE egész évben ezzel próbálkozott). Valószínűleg közeleg a második pályafutás vége.

Chad Gable: Tűrhetően indult az éve, a Sheltonnal közös tag teamje, ha nem is volt csúcsattrakció, de egyre szilárdabb lábakon állt. A RAW-ra való draftolása óta ő is eltűnt az alsó-középkategória hínáros homályában, amiből nem látni, mi zökkenthetné ki. 

Fandango: Előbb bukták a Fashion Files-t, aztán megsérült. Ronda eset, patakvér. 

Jinder Mahal: WWE bajnokból lett US bajnok, aztán átment a RAW-ra, ott egyelőre semmi. Nem nehéz látni, hogy ez sebes ütemű visszaesés. Egyesek szerint most kerül a helyére, a valós képességei valahová középre predesztinálják.

Rhyno: Egy ideig jól elvoltak Slaterrel, de az ex-ECW-s Manbeast egyre inkább benne van a korban, és Slaterrel ellentétben ő nem az a sokoldalú bohóc, akit már csak ezért is megéri örök időkig a rosteren tartani. 

Sami Zayn: Tavaly úgy tűnt, hogy a heel-turn életet lehelhet Zayn karakterébe, és sokakkal ellentétben én a ripacs viselkedését is díjaztam benne. Ám ez idővel furábbnál furább viszályokhoz vezetett, a KO-val történő szakítás után pedig - Lashley-vel - már-már borzalmasba torkollott, a tetejébe pedig súlyosan megsérült, és hosszú kihagyás vár rá. 

Tyler Breeze: Ugyanaz, mint Fandango, mínusz a sérülés.

Zack Ryder: Az SD-n legalább még úgy-ahogy szerepelt (már amikor nem volt sérült). Mióta draftolták, már azt sem. Mondjuk amíg akad némi internetes szexepilje, az állása nincs veszélyben.  

* * *

SÉRÜLTEK/EGYÉB/NEM RANGSOROLHATÓ:

- Alicia Fox

- Big Show

- Dean Ambrose

- Jason Jordan  

A cikk második részében a Smackdown mezőny elemzésével jelentkezünk majd. Addig is írjátok meg nekünk, hogy ti kit rangsoroltatok volna máshová a RAW birkózói közül!