Header Ads

Tíz dolog, amit a New Japan Pro Wrestlingről tudni érdemes

E cikk egy több részesre tervezett sorozat első része, melynek célja a New Japan Pro Wrestling, azaz a világ második legnagyobb profi birkózó szervezetének átfogó bemutatása a magyar pankrációs közösség számára. Bár online felületeken elvétve már találkoztam hazai rajongókkal (őket innen is üdvözlöm!), úgy gondolom, nyugodtan kijelenthető, hogy a WWE-hez képest a NJPW Magyarországon tulajdonképpen ismeretlen. Ezt cikkeimmel mindenképp szeretném orvosolni, hisz olyan szervezetről van szó, amely jelenleg szerény véleményem szerint a legjobb pankrációt nyújtja, amit ezen a bolygón nézni lehet. 

 


A kétezres évek közepe tájékán még csőd szélén álló NJPW azon túl, hogy mára visszanyerte piacvezető pozícióját a gazdag pankrációs hagyománnyal rendelkező Japánban, minden korábbinál nagyobb ismertségnek és népszerűségnek örvend világszerte. A siker hátterében páratlan tehetségű pankrátoraik, zseniális bookerük és a nekik szabad kezet adó anyaszervezet állnak, akik együttes erővel hosszú ideje változatlanul kiváló minőségű pankrációt szállítanak a folyamatosan bővülő rajongótábornak.

Mindenekelőtt egy tízes lista formájába öntve szót ejtenék néhány dologról, amelyet egy New Japannel ismerkedő pankráció rajongónak mindenképp tudnia érdemes. Az oldal eddigi, WWE-központú tematikájára való tekintettel ez a cikk főként a két szervezet közötti különbségek bemutatásával foglalkozik. Vágjunk is bele!

1. Szabályok

A NJPW-ben mindig ügyelnek arra, hogy az összecsapások végkimenetele tiszta és egyértelmű legyen. Ennek érdekében a japán bírók némileg elnézőbbek a „segédeszközök” használatával és a külső beavatkozásokkal szemben. A diszkvalifikáció csak kivételes esetekben fordul elő. Kiszámolás gyakrabban fordul elő, de az Amerikában megszokottaktól eltérően nem tízig számolnak lassan, hanem húszig gyorsan.


A legendás bíró, Hiroyuki „Red Shoes" Umino munka közben
2. Menetrend

A nagyobb amerikai szervezetekkel ellentétben a NJPW nem rendelkezik heti rendszerességgel jelentkező, epizodikus adásokkal, mivel ennek a japán pankrációban nincs hagyománya. Évente négy kiemelten fontos PPV-t rendeznek, évszakonként egyet. Ezek között a hidat egyéb, másodlagos PPV-k, jelentőségben és hosszúságban eltérő tornák, valamint részben közvetített house show turnék képezik. Ezenkívül rendeznek még közös turnékat partnerszervezeteikkel, valamint idén az Egyesült Államokban is tiszteletüket tették két különleges show erejéig.

A heti adások hiánya bizonyos szempontból előny, hisz a rajongók így szinte soha nem érzik azt, hogy teher lenne számukra a szervezet követése. A New Japan adások éves menetrendje gondos tervezés eredménye, és bár nincs kőbe vésve, ritkán változik. Ennek hála, a NJPW kapcsán érdektelen uborkaszezonról beszélni aligha lehetséges.

3. Csapatok


Megfigyelhető, hogy a NJPW pankrátorainak többsége stable-ekbe, azaz több emberes csapatokba tömörül. E csapatokat általában veterán pankrátorok alapítják egy általuk kitűzött cél könnyebb elérése érdekében. Sokáig fennálnak és klubokhoz hasonlóan működnek. A tagok vállvetve küzdenek csapatmeccsekben, a ring mellől támogatják és segítik egymást, és közösen adnak interjúkat. Ezenfelül szabadidejüket is gyakran együtt töltik, és nem mutatkoznak nyilvánosan más csapatok tagjaival. A stable-ek vezetői legtöbbször azon szempont alapján választják meg a tagokat, mely lehetővé teszi, hogy a szervezet összes divíziójában képviselje valaki a csapatot, és így minél több bajnoki övet birtokolhassanak egyszerre.


A Los Ingobernables de Japón tagjai egy győztes main event után


4. Pankrátorok

Ahogy azt nagy tudású Jim Cornette megfogalmazta, a pankrátoroknak nem karaktereik vannak, hanem ők maguk a karakterek. Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy a személyiségüktől idegen szerepek eljátszása helyett bizonyos tulajdonságaikat és személyiségjegyeiket maximumra tekerve önmagukat adják a ringben. Sajnos ez a nézet a WWE jelenlegi produktumából látszólag kiveszőben van, a NJPW azonban nagyrészt pont ennek köszönheti a sikerét. Japánban a pankrátorok önazonosak lehetnek, jellemvonásaikat a való életből kölcsönzik, így a közönség igazi, hús-vér karaktereket lát a ringben.

Mivel a valóságban sem mondható el, hogy valaki kizárólag jó vagy rossz lenne, úgy általában a New Japan pankrátorai is rendelkeznek mind babyface, mind pedig heel vonásokkal. Persze ez nem azt jelenti, hogy mindannyian Stone Coldhoz hasonló antihősök lennének, csupán azt, hogy a legerényesebb pankrátorok is esendőek, és hogy a leggonoszabbaknak is vannak jó tulajdonságaik. A heel és a face szerepek többnyire jól definiáltak, de időnként változók is, és sokszor az adott helyszín közönségreakciójának megfelelően alakulnak át és cserélődnek fel a meccs folyamán.

5. Stílusok kavalkádja

Mikor egy pankrátor leigazol a WWE-hez, gyakran lehet olyasmiket hallani, hogy meg kellett tanulnia „WWE-stílusban” birkózni. Bár a NJPW sem mentes bizonyos stílusbeli alapelvektől, mint amilyen a küzdőszellem, a kitartás és a győzni akarás szemléltetése, elmondható, hogy pankrátoraik zöme egyedi, és jól megkülönböztethető küzdőstílussal rendelkezik. A szervezet nem várja el tőlük, hogy meghatározott sablonokat kövessenek.

Ennek köszönhetően találkozhatunk a New Japan által népszerűsített strong style-lal, az MMA elemekkel átszőtt shoot style-lal, valamint a másik nagy japán szervezet, az All Japan Pro Wrestling legendás King’s Road stílusával is. Képviselteti magát az amerikai pankráció mind mainstream, mind pedig indy vonulata. Továbbá egyre inkább helyet követel magának a brit és a mexikói irányzat is, sőt, olykor még színtiszta komédia meccs is előfordul. A stílusok találkozásából fantasztikus dolgok születnek, a NJPW meccsek átlagos minősége ebből kifolyólag elképesztően magas.

Shibata vs Ospreay: a strong style és a brit indy találkozása


6. Történetmesélés

A legtöbben bizonyára már találkoztatok azzal a gondolattal, miszerint a pankráció legfőbb célja a történetmesélés. Ez Japánban sincs másképp, viszont eszközeiben jelentősen eltér a mainstream amerikai szervezetekben megszokottaktól. Míg a WWE-ben a történetmesélés gerincét a promók és a hátsó jelenetek alkotják, addig a NJPW-ben ezek mindössze kiegészítő elemként funkcionálnak. A japán birkózás ugyanis elsődlegesen a nonverbális történetmesélés köré épül. A pankrátorok nem a mikrofonba mondják el a történetet, hanem a ringben, illetve a be- és kivonulások alatt mesélik el mozdulataikkal és arckifejezéseikkel.

Mivel japánban a pankráció jóval közelebb áll egy valódi küzdősporthoz, a NJPW-ben a pankrátorok, illetve a csapatok közötti ellentétek fő mozgatórugója a győzelem megszerzése. A bajnoki övek és tornák így nagy becsben vannak tartva, és a történetek is főként ezek köré épülnek.

7. Meccstípusok

A több emberes (pl. Triple Threat, vagy Battle Royal), illetve különleges meccstípusok (hardcore, létrás, ketreces) szinte teljesen hiányoznak a NJPW repertoárjából. Ennek oka, hogy Japánban a pankrációra mind a mai napig hajlamosak sportként tekinteni, és szerintük ezek a meccstípusok nem adnak valós képet a küzdő felek ringbeli képességeiről.

Mikor először nézünk NJPW adást, joggal merülhet fel bennünk a kérdés: mégis miért van ilyen sok több emberes tag team meccs? E jelenség fő oka abban keresendő, hogy a japán birkózás hagyományosan jóval megterhelőbb, mint a műfaj más változatai. A pankrátorok testi épségének kímélése érdekében a szervezetek hat, nyolc, vagy akár tíz emberes meccsekkel töltik meg az adások első felét, így a bumpok terhe megoszlik, és a birkózók jobban odatehetik magukat az igazán fontos, egy az egy elleni tétmérkőzéseken. A már említett, számos taggal rendelkező stable-ek biztosítják, hogy ezek az egyébként tét nélküli csapatmeccsek is izgalmasak és élvezhetőek legyenek. Megtekintésük nem kötelező, de kezdőknek mindenképpen ajánlott, hisz ezeken keresztül hamar megismerkedhetnek a szervezet pankrátoraival és csapataival.

A New Japan a fő fókuszt a singles, azaz egyéni mérkőzésekre helyezi, és ezek jelentik a szervezet egyik legnagyobb vonzerejét is. Az utóbbi években az olyan, nagy port kavaró összecsapások, mint az Omega vs Okada, rengeteg új nézőt szállítottak a New Japannek. Mivel a singles meccsek ritkák, a pankrátorok közötti ellentétek akár évek múltán sem fulladnak unalomba, sőt, egyre jobbak lesznek, mivel a meccsek történetei egymásra épülnek.

Tetsuya Naito farkasszemet néz Kenny Omegával második összecsapásuk előtt

8. Közönség

Az egyik legsűrűbben elhangzó állítás a japán pankrációval kapcsolatban, hogy a közönség az adások alatt végig csendben ül, legfeljebb illedelmesen tapsol a jelentősebb mozzanatok után. Ez ilyen formában csak részben igaz. A japán közönség hangereje a meccsek intenzitásának növekedésével arányosan emelkedik. A nézők eleinte valóban halkak, leszámítva néhány apróbb bekiabálást. Azonban ahogy nő a tempó, úgy jön meg a közönség hangja is, a végjáték alatt pedig már mindenki teli torokból szurkol kedvencének. A különböző kántálások viszont, a küzdő felek nevének párhuzamosan történő skandálásán túl valóban nem jellemzőek a japán helyszíni közönségekre.

9. Kommentár

Idén a NJPW már szinte az összes fontosabb adása mellé biztosít kiváló minőségű angol kommentárt, de ennek ellenére sok, japánul egyébként nem tudó rajongó mégis az eredeti mellett teszi le a voksát. Hogy miért? A japán nyelvű kommentátorok érzelmileg nagyon erősen invesztálódnak az előttük zajló összecsapásokba. A közönségéhez hasonlóan az ő hangjuk is fokozatosan erősödik, és bár a nyugati néző nem érti, hogy mit kiabálnak a mikrofonba (tisztelet a kivételnek), az általuk tanúsított szenvedély teljes mértékben átjön, és rengeteget dob a termék élvezhetőségén. 

Don Callis és Kevin Kelly, a NJPW angol nyelvű kommentátorai

10. Hogyan nézhető?

Az interneten. 😉 New Japan, akárcsak a WWE, rendelkezik saját streaming szolgáltatással, mely NJPW World néven fut. Az adásokat lehet élőben nézni, pár órán belül pedig felkerülnek teljes egészükben mind japán, mind pedig angol kommentárral. Az oldal hatalmas archívummal rendelkezik, több ezer órányi tartalom áll rendelkezésére mindazoknak, akik ismerkedni szeretnének a szervezet múltjával is. Próbaidőszak egyelőre nincs, viszont rendszeresen tesznek ingyen megtekinthetővé klasszikus meccseket, vagy akár teljes adásokat is (régieket és újakat egyaránt). A NJPW World havidíja az e sorok megírásának pillanatában érvényes árfolyamok alapján körülbelül kétszáz forinttal olcsóbb, mint a Networké.


Bevezetésnek most ennyit szántam, de ha minden jól megy, hamarosan újabb írással jelentkezem, mely a NJPW bajnoki öveit fogja részletesebben bemutatni. Amennyiben bármiféle kérdésetek, javaslatotok, kívánságotok van, az alábbi ask.fm oldalra írhatjátok: https://ask.fm/HunPuro

5 megjegyzés:

  1. 11. Yujiro csajai, mikor bejön. :D AZ MINDENT MEGÉR. 12. Gedo angol szókincse. :D 13. Suzuki entrance (Kaze ni nare), 14. Bad Luck Fale-Make jobbers great again. 15. Tama Tonga, és Tanga Roa szókincse. XD 16. Omega terminátor közönségmunkája. 17. Okada Roh entrance: mikor a gazdagabb nézők dobják fel neki a pénzt. 18. Naito szarrá veri az öveket, mert kibasztak vele 2014-ben a WK-n (de jó, mert ez miatt lett LIJ, minden rosszban van valami jó), 19. This is Evil, everything is Evil. 20. Daryl a cica, mert ő a legaranyosabb plüsscica japánban. :) Remélem tetszett a kiegészítés. Fuck the Revival

    VálaszTörlés
  2. 8. Igaz, hogy a japánok visszafogottak, de Shibata G1 Climax 27-es visszatérésekor szinte felrobbant a csarnok.
    https://www.youtube.com/watch?v=JIpBNw34et8

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. 11 éve nézek pankrációt, de ennél elképesztőbb jelenetet nem láttam. :)

      Törlés

Üzemeltető: Blogger.